Asclepion MeDioStar NeXT PRO

A lézert 1960-ban az amerikai fizikus, Theodore Maiman fedezte fel és tette ismertté. Most, több mint 50 évvel később, a lézer nélkül mind a tudomány, mind a technika világa elképzelhetetlen lenne. Persze a modern orvoslás sem működhetne nélküle. Már 1964-ben sor került a lézer technológia bőrgyógyászati alkalmazására. Azóta is figyelemre méltó munkát végeznek mindazok, akik lézerrel dolgoznak, elég csak a tetoválások eltávolítására, a szőrtelenítésre, a pigmentfoltok és seprűvénák kezelésére gondolnunk. Számos orvosi beavatkozás esetén is – mint például bizonyos hemangiómák kezelésénél is – azt kell mondanunk, hogy a lézer hatékonyságának egyszerűen nincs terápiás alternatívája.

De mi is a lézer tulajdonképpen?

Ha teljesen gyakorlatiasan akarunk fogalmazni: a lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Ez a sugár csak egy bizonyos hullámhosszon létező fénnyel rendelkezik, ezért a lézerek fénye egyszínű (monokróm), lézertől függően ultraibolyától az infravörös tartományig terjed – a napfénnyel ellentétben, amely minden színt magába foglal, és így a hullámhosszok egész skáláját tartalmazza. Egyébként a lézer szó a Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation angol kifejezés rövidítése, ami annyit tesz mint: fényerősítés indukált emisszióval.

Hogyan hat a lézer a bőrünkre?

A lézerfényt kitűnően lehet fókuszálni, és ezáltal nagyon magas intenzitásra képes. Hullámhossztól függően a bőrnek csak bizonyos összetevői nyelik el a lézerfényt (szelektív fototermolízis). Az így létrejövő meleg rombolja a vörös vérsejteket (a hemoglobint), a sötét bőr és haj anyagát, a melanint, vagy elpárologtatja a szövetfolyadékot. A vér színanyaga például elsősorban zöld és sárga fényt képes elnyelni, amelyek 510-590 nm közötti hullámhosszat képviselnek.

Mely lézereket lehet az orvosesztétikában használni?

Az, hogy melyik lézer milyen kezelésnél vethető be, attól függ, milyen mélyen hatol be a bőrbe és milyen erősen nyeli el a megcélzott struktúra. A lézerfény létrehozása érdekében egy „aktív médium” először energiát halmoz fel, hogy aztán sugárként továbbítsa azt. Médiumtól függően szilárdtest-, gáz-, dióda- és festéklézer is létezik. Az Asclepion Laser Technologies a négyből három lézertechnológiát alkalmaz: ezzel partnereinek különösen széles kezelési spektrumot képes nyújtani:

  • Gázlézer: CO2
  • Szilárdtest-lézer: HOPSL, Rubin, Nd:YAG és Erbium (Er:YAG)
  • Diódalézer alacsony és nagyon magas kimeneti teljesítménnyel

A lézerek egy másik csoportosítási lehetősége attól függ, hogy milyen módon küldjük a sugarat: ha a lézer állandó sugarat ad, akkor folytonos lézerről beszélünk (vagyis CW-Laser: Continuous Wave); a rövid impulzusokat kiadókat impulzusos lézernek, azokat az impulzuslézereket pedig, amelyeknek sugárzási ideje egy speciális technológiának köszönhetően extrém rövid, kvázifolytonosnak hívjuk (vagy Q-Switch-nek).

Melyik lézert melyik célstruktúra nyeli el?
(Abszorpciós görbe)